About kreativ-admin

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far kreativ-admin has created 286 blog entries.

MÁSODLAGOS AZONOSÍTÓ

Az azonnali fizetések rendszerének indulása óta bárkinek lehetősége van arra, hogy másodlagos banki azonosítóként regisztrálja e-mail-címét vagy telefonszámát, cég esetében az adóazonosító jelét. Így az utalónak nem kell tudnia a számlaszámunkat. A másodlagos azonosító azt jelenti, hogy a bankszámlaszámunk helyett egy másik, többek által ismert címre, a telefonszámunkra, az e-mail-címünkre vagy vállalkozás esetén az adószámunkra utalhatja a másik fél a pénzt, amit küldeni akar. Ehhez az azonnali fizetések rendszerének indulása óta csak annyit kell tenni, hogy a banknál másodlagos azonosítóként regisztrálni kell ezek valamelyikét.

A hétköznapi életben nagy könnyebbséget jelent, ha nem kell unos-untalan megadni vagy elkérni a másik fél bankszámlaszámát, elég annyit mondani, hogy nyugodtan utalhatja a pénzt mondjuk a telefonszámunkra.

Általában igaz, hogy kényelem és biztonság ellentmond egymásnak, így van ez a másodlagos azonosítónkkal is. A rosszindulatú támadónak eggyel kevesebb információt kell megtudnia rólunk ahhoz, hogy átvegye az irányítást a pénzügyeink felett, hiszen nincs szüksége a számlaszámra, elég olyan információkat beszereznie, amiket gyakran megadunk másoknak. Ha sikerül valahogy átregisztrálniuk a másodlagos azonosítónkat a saját számlaszámukra, akkor a nekünk szánt pénzek hozzájuk fognak befutni.

Hogy ez ne történhessen meg, mindig vegye komolyan a bank értesítéseit. A pénzintézetek minden alkalommal SMS-t küldenek, ha valamilyen módon megváltozna a másodlagos azonosítónk regisztrációja. Ha nem mi kezdeményeztük ezt, azonnal lépjünk kapcsolatba a bankunkkal, és töröljük az „ellopott” másodlagos azonosítót.

Ezen túl az általános információbiztonsági szabályok betartása sokat segít a biztonság megőrzésében. Soha ne adjuk át SIM kártyánkat másnak, ne hagyjuk ellenőrizetlenül a telefonunkat és általában semmilyen eszközt ne hagyjunk őrizetlenül, amin be vagyunk lépve a levelezési rendszerünkbe, és ne lépjünk be a levelezési rendszerünkbe mások eszközein sem.

A járvány kezdete óta nagyon megnőtt az internetes vásárlások aránya a világban, és ez sok lehetőséget tartogat az adathalászoknak is. Ők azok, akik rosszindulatú weboldalakra mutató linket tartalmazó hamis e-mailekkel, telefonhívásokkal akarnak olyan információkhoz jutni rólunk, amiket felhasználva átvehetik az ellenőrzést a gépünk, a telefonunk, vagy akár a bankszámlánk felett.

Néhány egyszerű szabály betartásával ez is jórészt kiszűrhető. Gondolkodjunk világos fejjel fél percet, mielőtt bármit megnyitunk vagy bármire válaszolunk. Keressük a választ arra kérdésre, ki és miért kérheti az adott csatornán az adatok megadását.

Ha szokatlan a megkeresés vagy a legkisebb kétely is felvetődik azzal kapcsolatban, hogy logikus-e, ami éppen most történik, akkor ne válaszoljunk, ne nyissunk meg semmit. Ehelyett inkább próbáljuk meg más csatornán megkeresni azt a szolgáltatót vagy bárkit, akinek a nevében keresnek. Ha pedig telefonon jön a megkeresés, a helyes válasz az, hogy „Adjon meg egy számot, visszahívom.”

MÁSODLAGOS AZONOSÍTÓ2021-04-17T09:13:23+00:00

KÉTFAKTOROS AZONOSÍTÁS / ERŐS AZONOSÍTÁS / ERŐS ÜGYFÉL-HITELESÍTÉS / SCA / STRONG CUSTOMER AUTHENTICATION

A kétfaktoros azonosítás a bankok kötelező gyakorlata arra, hogy meggyőződjenek róla, valóban az adott ügyfél ad-e megbízást egy tranzakcióra. Annyit jelent, hogy egyszerre több – jellemzően két – módon is azonosítják az ügyfelet, így, ha az egyik azonosítási mód mások kezébe kerül, még nem tudnak az ügyfél nevében műveletet végrehajtani.

  • Biztonságot ad.
  • A legjobb többfaktoros azonosítási megoldások is okoznak némi kényelmetlenséget.
  • Nem minden megoldás többfaktoros, ami annak látszik.

A többfaktoros azonosítás lényege, hogy a bank, mielőtt végrehajtana bármilyen távolról érkező megbízást, több módon is meggyőződjön arról, hogy valóban az adott számla felett rendelkező ügyfél megbízását hajtja végre. Ez az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvének életbe lépése óta kötelező a bankokon túl a számlaforgalmat is generáló fintech cégek számára is.

A bankok alapvetően három dolgot kérhetnek az ügyféltől, amivel azonosíthatják magukat: olyasmit, amit csak az adott ügyfél tudhat (ilyen a PIN kód), olyasmit, amit csak az adott ügyfél birtokol (ilyen a telefonunk, illetve a telefonszámunk) vagy olyasmit, ami az ügyfél egyedi emberi tulajdonsága, ezek a biometrikus azonosítók (ilyen az ujjlenyomat).

Az azonosítás többfaktoros akkor is, ha az egyik típusból alkalmaz kettőt a bank. Hiába tűnik azonban többfaktorosnak a netbanki belépés – ellenőrző kód érkezése SMS-ben – ellenőrző kód megadása folyamat. Ebben is feltűnik ugyan belépéshez szükséges egyedi tudás (jelszó) és a telefon birtoklása, ez mégis inkább csak többlépcsős folyamat. Az a személy ugyanis, aki nem az igazi ügyfél, de az első eseményt (belépés a telefonon levő banki alkalmazásba) végre tudja hajtani, onnantól képes lesz elvégezni a második azonosítást is, vagyis az SMS-ben érkező kód megadását.

Éppen ezért a bankok is arra törekednek, hogy egy időben az ügyfél által használt több eszközt (csatornát) is bevonjanak az azonosítási folyamatba. Ilyen megoldás a QR-kód küldése és leolvasása, hiszen a QR-kód a laptopunkra érkezik, de a telefonunkkal olvassuk le, és ezután tesszük meg a következő lépéseket. Ez a megoldás azt feltételezi, hogy viszonylag ritkán kerül idegen kézbe a telefonunk és a laptopunk egyszerre.

Az ügyfél is tehet azonban lépéseket a többfaktoros azonosításért. Több banknál és más szolgáltatónál is kérhetünk például biztonsági tokent a többfaktoros azonosításhoz. Ha ezt megtesszük, akkor egyszer használatos hitelesítő kódokat kapunk, amiket egy külső szolgáltató generál, csak meghatározott ideig (30-60 másodpercig) élnek és kizárólag az adott művelet jóváhagyására szolgálnak. Mai tudásunk szerint ezek a legbiztonságosabb megoldások.

KÉTFAKTOROS AZONOSÍTÁS / ERŐS AZONOSÍTÁS / ERŐS ÜGYFÉL-HITELESÍTÉS / SCA / STRONG CUSTOMER AUTHENTICATION2021-04-17T07:51:05+00:00

JÓTÁLLÁS

Sokszor csak a használat során derül ki, hogy egy termék, fogyasztási cikk tényleg hibátlan-e. A jogi nyelven jótállásnak nevezett garancia a termék minőségével kapcsolatosan nyújt biztonságot a vásárlónak. Ha egy termék vagy szolgáltatás az értékesítéskor nem felel meg a rá nézve irányadó minőségi követelményeknek, akkor a kereskedő/szolgáltató hibásan teljesít, amiért szavatossággal tartozik. Ilyenkor a fogyasztó kérheti, hogy az eladó a terméket cserélje ki vagy javítsa ki, vegye vissza és fizesse vissza a vételárát, vagy szállítsa le a hibás termék árát – és nincs ez másként a webáruházakban vásárolt termékeknél sem.

A hétköznapi nyelven garanciának nevezett jótállás is ehhez a szolgáltatói kötelezettséghez kapcsolódik. Azt küszöböli ki, hogy a termék meghibásodása esetén a felek vég nélkül vitatkozzanak azon, hogy mi volt a hiba oka, és hogy ez a hiba már a vásárláskor megvolt-e, vagy csak később keletkezett.

Ha ugyanis a termék a jótállási időn belül bármilyen módon meghibásodik, a kereskedő csakis akkor utasíthatja el a hozzá forduló fogyasztót, ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a termék megfelelő volt és a hibát a fogyasztó okozta.

A jótállás (garancia) lehet jogszabályon alapuló, tehát kötelező jótállás vagy a felek megállapodásán alapuló, tehát szerződéses jótállás.

A jelenlegi jogszabályok alapján a tartós fogyasztási cikkekre például vételártól függően egy–három év a kötelező jótállás, amelynek feltételeit a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ha a forgalmazó úgy dönt, hogy ezen felül hosszabb időre is garanciát vállal, akkor ennek a részleteire már az általa – pl. az általános szerződési feltételekben – meghatározott feltételek az irányadók.

JÓTÁLLÁS2021-04-17T07:48:43+00:00

FOGYASZTÓVÉDELEM

Ha valaki silány vagy egyenesen veszélyes árut forgalmaz, tisztességtelenül reklámoz, vagy tisztességtelen általános szerződési feltételeket alkalmaz, az nem csupán a kereskedő és az egyes vevők magánügye. A jog ezért nem csak arra ad lehetőséget, hogy a vásárló polgári jogi úton kifogásolja, hogy megkárosították, hanem külön fogyasztóvédelmi szabályokkal és szervezetekkel is segíti a vásárlók, felhasználók érdekérvényesítését. Egy webshopnak – mint a többi kereskedőnek és szolgáltatónak is – számos, a tevékenységére vonatkozó jogi előírásnak kell megfelelnie. Az elektronikus kereskedelemre egy sor külön szabály vonatkozik. A jogszabályok tiltják a tisztességtelen reklámot, a tisztességtelen kereskedelmi praktikákat, a vásárlók megtévesztését és sok esetben az árukkal kapcsolatos egészségvédelmi, minőségi követelményeket is meghatároznak. Szintén jogszabályok rendelkeznek a szavatosságról és a jótállásról (garanciáról), illetve ezek érvényesítéséről.

Ha a fogyasztó úgy érzi, hogy a kereskedő/szolgáltató ezeket a szabályokat megsértette, akkor mindenekelőtt vele kell megpróbálnia rendezni a vitát. A kereskedő/szolgáltató ettől nem zárkózhat el. Az általános szerződéses feltételek alkalmazása, a megfelelő ügyfélszolgálat biztosítása és működtetése már csak ezért is kulcsfontosságú minden webshopnál.

Ha a kereskedő/szolgáltató és a fogyasztó nem jutnak dűlőre egymással, akkor a vita más szereplők bevonásával folytatódik. A fogyasztó a panaszával fogyasztóvédelmi civil szervezeteket kereshet meg segítségért, a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testülethez fordulhat, de bíróság előtt is keresheti az igazát.

A fogyasztóvédelmi jogszabályok betartását külön hatóság, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzi, amelynek szervezeti egységei a kormányhivatalok járási hivatalainak keretében működnek.

FOGYASZTÓVÉDELEM2021-04-17T07:37:42+00:00

EURÓPAI BANKHATÓSÁG / EBA

Az Európai Bankhatóság egy uniós szervezet, amely összehangolja a tagországok bankfelügyeleti gyakorlatait, ajánlásokat fogalmaz meg a bankok és a felügyeletek számára, és részt vesz az európai pénzpiaci szabályozás előkészítésében. Az Európai Bankhatóság (EBH, avagy angolul EBA) egy független uniós hatóság, amelynek feladata az európai bankszektor egységességének, hatékonyságának és szabályos működésének biztosítása. Ennek érdekében állít fel szabályozási kereteket, és összehangolja az egyes országok bankfelügyeleteinek működési gyakorlatait.

Az EBH maga nem egy felügyelet, és nem is alkot szabályokat, de ajánlásokat fogalmaz meg a felügyeletek és a bankok számára, és előkészítője az európai pénzpiaci szabályozásnak. Az EBH feladata az is, hogy kötelező érvényű technikai standardokat és iránymutatásokat alkosson egy jövőbeli összeurópai szabálykönyvhöz, ami összehangolja a bankok és a bankfelügyeletek működését.

Az EBH a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) része, ami az EBH mellett további két hatóságot integrál: az Európai Értékpapír-piaci Felügyeletet (ESMA), és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (EIOPA). A rendszerbe tartozik még az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), valamint az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága és a nemzeti felügyeleti hatóságok is.

Az EBH független, de elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak.

A pénzpiacok – különösen a fintech korában – nagyon összetett módon működnek, és erős közérdek fűződik ahhoz, hogy intézményei éles versenyben, de jól átláthatóan, a betétesek, a befektetők és a fogyasztók számára is biztonságosan működjenek. A bankcsőd vagy bankcsődök láncolata nagyon komoly gazdasági következményekkel jár, az egész rendszer a bizalom elvére épül, és amikor ez sérül, az alapjaiban forgathatja fel a gazdaság működését. Ez indokolja a közös szabályrendszer és egységes gyakorlatok kialakítását.

EURÓPAI BANKHATÓSÁG / EBA2021-04-17T07:36:14+00:00

ÉRINTŐKÁRTYA / PAYPASS / PAYWAVE

Az érintőkártya olyan bankkártya, amit nem kell bedugni a leolvasó készülékbe vagy végighúzni a mágnescsíkot egy leolvasón, hanem csak közelíteni kell vele egy felületet, és néhány centiméteres távolságnál, hipp-hopp, megtörténik a tranzakció.

  • Praktikus és gyors megoldás a fizetésre.
  • Azért mégiscsak egy tárgy, amit magunkkal kell hordani és el lehet veszteni.
  • Vannak aggályok a biztonságával kapcsolatban.

Ma már nagyon ritkán látunk olyat, hogy egy bankkártyát be kellene dugni vagy a mágnescsíkját le kellene húzni valahol. Jellemzően elég megérinteni a leolvasó felületét a kártyával vagy csak közelíteni hozzá a kártyát, és máris megtörténik a fizetés. Ez az érintő-, avagy PayPass kártya.

A működési elve sem bonyolult. Nem tartalmaz aksit, nem kell tölteni, a leolvasó mágneses tere generál feszültséget a kártya kis áramkörében, ami ezután leadja az azonosításhoz szükséges jeleket a leolvasónak, és megtörténik a tranzakció. Ezt nevezik NFC technológiának, és ma már széles körben alkalmazzák az élet minden területén.

Ha fizetési módokról beszélünk, nem kerülhető meg a biztonság kérdése. Az érintőkártyákkal kapcsolatos aggodalmak szerteágazók, de a tapasztalatok nem rosszak. Az első probléma, hogy a bankkártya könnyűszerrel lefotózható, mondjuk egy fizetéskor, a pénztárnál elhelyezett kamerával. Ilyenkor a fotót készítő birtokába kerül a nevünk, a kártyaszámunk és a kártya lejárati dátuma; és legrosszabb esetben akár a PIN kód is.

Ezek az adatok néhány netes vásárlási oldalon már lehetővé teszik az online bankkártyás fizetést, tehát vissza lehet élni vele, ezért – a webshopokban és más online fizetéseknél kötelező kétfaktoros azonosítás mellett – a kártyák hátoldalán található egy másik kód is.

Ez a CVC vagy CVV kód, ami mindig a hátlapon található számsor utolsó három jegye. A legtöbb vásárlásnál ezt is kérik, így, ha nem forgattuk összevissza a kártyánkat az ominózus fizetéskor, akkor a fotót készítő nem tud visszaélni az információkkal.

A második aggodalom a kártya illetéktelen leolvasása. Ha valaki közel tud férkőzni, mondjuk, a farzsebünkben hordott kártyához egy leolvasó eszközzel egy zsúfolt buszon, akkor a kártyánk NFC modulja működésbe lép, és szolgáltatni kezdi magáról az adatokat. Szerencsére ehhez a leolvasó készüléknek néhány centiméterre meg kell közelítenie az adott kártyát, azt pedig azért nehéz feltűnésmentesen végrehajtani.

Az érintőkártya nagyon praktikus eszköz, de manapság sokan mégis inkább a telefonjukra telepítik a kártyájukat. Ehhez NFC-t tartalmazó okostelefont kell vásárolni – ma már majdnem mind ilyen –, és le kell tölteni egy alkalmazást a telefonra, ami megtanulja a kártyánk adatait, és onnantól kezdve a szinte mindig kéznél levő telefont érinthetjük a leolvasóhoz, ugyanúgy megtörténik a tranzakció. A kártyát akár otthon is lehet hagyni, nem fenyeget az elvesztésének vagy ellopásának veszélye.

ÉRINTŐKÁRTYA / PAYPASS / PAYWAVE2021-04-17T07:31:38+00:00

ELÁLLÁSI JOG

Az internetes vásárláskor a vevő nem mindig azt kapja, amire számít – a különféle áruk néha a legjobb szándék ellenére is máshogy festenek a képernyőn, mint a valóságban. A jogszabályok ezért lehetővé teszik a vevőnek, hogy úgy döntsön, mégsem kéri azt az árut, amit a vásárláskor nem látott a saját szemével. Ez azonban nem minden árura vonatkozik. Az elállás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felek a vásárlást meg nem történtnek tekintik: visszajár a vételár és vissza kell küldeni a terméket is.

Az elektronikus kereskedelemben a vásárló főszabály szerint az áru átvételét követő 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól. Ez a jog azonban számos termékfajta esetében nem gyakorolható. Ilyenek például a romlandó termékek, a nyilvános árverésen értékesített termékek, az interneten letöltött szoftverek, az újságok, a lezárt csomagolású CD-k, DVD-k, ha a fogyasztó a csomagolást felbontotta, és még számos más olyan áru, amelyek esetében az elállás lehetősége több problémát okozna, mint amit megold.

Ha a fogyasztó el akar állni az elektronikus vásárlástól, akkor a kéthetes határidőn belül ezt jelezni kell a kereskedőnek, és sértetlen állapotban vissza kell küldenie a terméket.

Fontos, hogy a kereskedőnek a vevőt részletesen tájékoztatnia kell az elállás jogáról és lehetőségéről. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eredetileg 14 napos elállási határidő egy teljes évvel meghosszabbodik! A tájékoztatásban rögzíteni kell, hogy a fogyasztónak pontosan hol kell jeleznie az elállást és pontosan hova kell visszaküldenie a terméket. Célszerű benne arra is kitérni, hogy kit terhel a visszaküldés költsége.

Bár a kötelező 14 napos elállás lehetőségét a vonatkozó kormányrendelet részletesen szabályozza, egy webáruháznak még mindig nagyon sok eldöntenivalója van abban, hogy pontosan hogyan kívánja lehetővé tenni, hogy a fogyasztók ezzel a jogukkal éljenek, és kíván-e esetleg további, a jogszabályi kötelezettségeken túli lehetőségeket adni nekik (például egy hosszabb elállási határidő biztosításával). Az elállással kapcsolatos eljárásrend és tájékoztatás kidolgozására ezért érdemes külön figyelmet fordítani.

ELÁLLÁSI JOG2021-04-17T07:29:20+00:00

eIDAS

Az eIDAS néven emlegetett rendelet európai szinten egységesen szabályozza a magánszemélyek, cégek és más szervezetek elektronikus azonosítását és aláírását. Az „Elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról” szóló rendelet, hétköznapi nevén eIDAS (Electronic Identity, Authentication, eSignature Regulation) 2014-ben született azzal a céllal, hogy egységes mederbe terelje az elektronikus aláírásokat, így azok az Európai Unión belül mindenütt és egyformán elfogadhatóvá váljanak.

Elektronikus aláírások már a rendelet hatályba lépése előtt is léteztek, de kissé kaotikusan alakult, hogy hol mit fogadtak el valódi aláírásként. Az elektronikus aláírást biztosító digitális megoldások valójában nagyon is különbözők lehetnek, ezért kellett egy jogszabály, ami specifikálja, hogy mit kell tudnia egy ilyen megoldásnak.

Az eIDAS emellett létrehozott egy hitelesítő intézményt, amely ellenőrzi az ilyen megoldásokat, és tanúsítja, hogy azok megfelelnek a rendeletben megfogalmazott követelményeknek. Az ilyen tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírások kellő erővel bizonyítják, hogy az írta alá a dokumentumot, akinek a neve szerepel rajta, és azt a dokumentumot, illetve a dokumentumnak azt a változatát írta alá, amin az aláírása szerepel. (Azt azonban nem bizonyítja, hogy mikor írták alá a dokumentumot, ehhez egy hasonló módon hitelesített elektronikus időbélyegző szükséges.)

A rendelet az elektronikus aláírásokat három biztonsági fokozatba sorolja. A legbiztonságosabb, a minősített elektronikus aláírás minősített tanúsítványra épül, biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel (speciális minősítésű csippel) hozták létre, és a Nemzeti Hírközlési Hatóság által meghatározott kriptográfiai algoritmusokat használja.

Ahhoz, hogy ilyen aláírásunk legyen, személyesen el kell zarándokolni egy hitelesített szolgáltatóhoz. Ha ez megvan, bármilyen elektronikus dokumentumot alá lehet írni vele, minden másik félnek pedig vélelmeznie kell, hogy a dokumentum az aláírás óta nem változott meg, és valóban az írta alá, akinek a neve ott szerepel.

A második biztonsági kategória a fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amire sokkal kevesebb szabály vonatkozik, ez úgy is létrejöhet, hogy nem történik személyes azonosítás, azaz például létrehozzuk magunknak a neten. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének biztonságosak abban az értelemben, hogy elválaszthatók lennének a dokumentumtól vagy feltörhetők lennének, de nem kapcsolódik hozzájuk a kötelező hatósági vélelem, mint a minősített aláírásoknál.

Az egyszerű elektronikus aláírás – vagyis például, amikor aláírunk egy e-mailt – nem felel meg a fokozott biztonságú aláírás követelményeinek sem, de fontos tudni, hogy jogkövetkezménye ettől még lehet, a bíróság nem utasíthatja el automatikusan, ha valaki erre hivatkozik velünk szemben.

eIDAS2021-04-17T07:25:54+00:00

ÁSZF / ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK / FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

Jogi szempontból minden egyes vásárláskor és minden egyes esetben, amikor valaki szolgáltatást vesz igénybe, szerződés jön létre a vevő és az eladó (szolgáltató) között. Ilyenkor nyilván életszerűtlen minden egyes alkalommal külön kifejezett megállapodást kötni, ugyanakkor a szolgáltatás vagy a vásárlás feltételeit valahogy mégis rögzíteni kell. Erre való az ÁSZF. Az általános szerződési feltétel (ÁSZF) az a szerződéses kikötés, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából, egyoldalúan előre meghatározott a másik fél közreműködése nélkül, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az ÁSZF-fel tehát egy vállalkozás – a jogszabályok keretei között – lényegében azt rögzíti írásban, hogy milyen szabályok szerint szolgáltat.

Gyakran előfordul, hogy a szolgáltatók a terjedelmes „apró betűs részként” megjelenő, hivatalos nyelven megfogalmazott ÁSZF legfontosabb szabályait külön „felhasználási feltételek” formájában olvasmányosabb, felhasználóbarátabb módon is hozzáférhetővé teszik a felhasználók számára. Ez segíthet abban, hogy a felhasználó tényleg tiszta képet kapjon a szolgáltatás/vásárlás legfontosabb feltételeiről és emiatt ne érje csalódás.

Mivel az ÁSZF-nek az a lényege, hogy megtárgyalni nem szokás – azaz csupán elfogadni vagy elutasítani lehet – különösen fontos, hogy az ügyfelek/vásárlók az ÁSZF rendelkezéseit utólag is igazolható módon megismerhessék és egyértelműen elfogadják kötelezőnek magukra nézve.

Maga az ÁSZF jogi értelemben nem kötelező kellék, de bizonyos esetekben – így jellemző módon egy webshop üzemeltetőjének is – gyakorlatilag kikerülhetetlen. Ráadásul egy vállalkozásnak nem elég csupán elkészítenie az ÁSZF-jét, arról is gondoskodnia kell, hogy ahhoz a vevői a lehető legkönnyebben hozzáférjenek. Ugyanez az oka annak, hogy a webes szolgáltatók vásárláskor általában külön nyilatkoztatják a vevőiket arról, hogy az ÁSZF-et magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

MEGOSZTÁS

Utoljára szerkesztve:

Kérjük, jelezze ha hibát talált!

KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

WEBÁRUHÁZ / WEBSHOP

KAPCSOLÓDÓ DOSSZIÉK

KAPCSOLÓDÓ GYŰJTEMÉNYEK WEBSHOP

ÁSZF / ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK / FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK2021-04-17T07:22:21+00:00

NEMES DÁNIEL

Elnök, biztributor Dániel (44) közgazdász, autodidakta informatikus mérnök. Pályáját a Telex és index elődjénél, az iNteRNeTTonál kezdte rendszergazda-fejlesztő-IT gurugként, majd megalapította az egyik első hazai internetes céget, a telnet Magyarországot. 2003-tól IT-biztonsági területen dolgozik, tapasztalatot szerzett több választás, nagy állami és magáncég informatikai biztonsági rendszerének tervezésében és kivitelezésében. A Barion felügyelőbizottsági tagja, több startup és kis-közepes magáncég mentora. Hobbija a tőzsdei csalások kutatása, az utóbbi időben a koronavírus- és vakcinahelyzettel foglalkozik sokat.

Dániel a SUG LIVE keretében április 28-án tartotta az online fizetési rendszerek és webshopok üzemeltetésének IT biztonsági kérdéseit bemutató előadását.

Ha tájékozódnál idei témáinkról, úgy már most figyelmedbe ajánljuk egy webáruház működtetésével és a digitális pénzügyi megoldásokkal kapcsolatos fogalomgyűjteményeinket.

biztributor A biztributor az egyik vezetői hazai IT-biztonsági disztribútor cég.
Portfóliójában 17 nemzetközi IT-biztonsági gyártó található, akinek a segítségével a legkisebb vállalatoktól a legnagyobbakig, alapítványoktól a legszigorúbb biztonsági követelményeket támasztó állami intézményekig biztosítható az informatikai és információs rendszereket fenyegető veszélyek elleni védelem.
KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

KAPCSOLÓDÓ GYŰJTEMÉNYEK KÜLSŐ HIVATKOZÁSOK BIZTRIBUTOR

NEMES DÁNIEL2021-05-05T21:30:03+00:00