A blockchain egy olyan nyilvántartási mód, amely az összes rendszerhez csatlakozott gépen tárolja az információkat, és azok változásait. Ennek a decentralizált működésnek nagy előnye, hogy a múltat senki nem írhatja át önkényesen, ellenben – a rendszerbe programozott okos szerződések alapján – minden felhasználó változásokat hajthat végre az utolsó állapothoz képest.

A pontos fordításban magyarul „blokklánc”-ot jelentő kifejezés egy olyan technológiát takar, amelyben a blokkokba foglalt új információt (pl. tranzakciót) mindig a blokklánc végéhez lehet és kell fűzni. Így tulajdonképpen egy olyan adatbázis, ami tartalmazza az összes tranzakciót kezdetektől fogva.

Minden blokknak van egy saját, egyedi „hash”-e, azaz titkosított azonosítója (ami a blokk adataiból jön létre matematikai műveletek segítségével), ami tartalmazza az őt megelőző blokk azonosítóját is (az pedig az őt megelőzőt, stb.).

Amint módosítani akarunk akár egy karaktert is a blokkban, attól megváltozik a „hash”, így a láncolat megszakad és érvényét veszti. Emiatt a blokklánc, vagyis az adatok gyakorlatilag feltörhetetlenek és hamisíthatatlanok. A blockchain a lényegét tekintve egy utólag megmásíthatatlan nyilvántartási rendszer.

Nemcsak az adatbázis felépítésének módja, a blokkokba való fűzés biztosítja a biztonságot. Mivel a mai számítógépek teljesítménye mellett percek alatt lehetséges a sok-sok hash újra számoltatása, így közbe van építve egy „hitelesítési munka”, ami megelőzi egy-egy új blokk létrehozását.

A védelmi rendszer harmadik eleme a decentralizáció, vagyis az, hogy a teljes adatbázis, a „főkönyv” minden résztvevőnél hozzáférhető, vagyis nem egyetlen, központi helyen tárolják, így nem lehet egyetlen helyen meghamisítani az adatokat.

A blockchaint a kriptovaluták tették ismertté, de ami miatt nagy potenciált látnak benne sokan az az, hogy nincs szükség közbeékelődő intézményekre (bank, ügyvéd, közjegyző) ahhoz, hogy a tárolt, küldött információ, tranzakció hiteles legyen. Így jóval olcsóbbak, jóval gyorsabbak, és biztonságosabbak lehetnek bizonyos folyamatok. Így fontos technológia lehet a fintech fejlesztésekben, az önvezető autók irányításában, az okos szerződések létrehozásában, és a gyártott termékek eredetének bizonyításában.

De a blockchain a maga hiteles nyilvántartás szerepe miatt ennél is általánosabb terjedésre számíthat. Ennek egy jó példája a képesítések megszerzéséhez, az oktatási intézményekhez kapcsolódik. Az elosztott főkönyvi technológia várhatóan megújítja majd a személyes dokumentumok hitelesítését, aminek eredményeképp jelentősen egyszerűsödhetnek az adinisztratív ügyek intézése.