A kutatások, elemzések első lépéseként nem adatfelvételt, megkérdezést érdemes elvégezni, hanem a meglévő adatok, információk rendezését, feldolgozását – ezt takarja a desk research kifejezés.

Amikor egy elemző vagy kutató (vagy éppen egy vállalkozó) egy területet elkezd vizsgálni, az első feladata minden esetben az, hogy felderítse, milyen elérhető információk vannak az adott piacról, termékkörről, vásárlókról vagy éppen versenytársakról. Ezek rendezése, gyűjtése, feldolgozása számos későbbi költséget tud megtakarítani, ezért érdemes ezekre koncentrálni.

Maga a fogalom angol elnevezése is arra utal, hogy asztalnál is elvégezhető kutatás ez, amikor csak ülünk a székünkben és olvassuk a korábbi megállapításokat, már elvégzett kutatások, elemzések eredményeit, és abból próbálunk meg következtetéseket levonni a mostani helyzetre.

Az adatforrások értékelésekor kulcskérdés lehet az érvényesség – vagyis hogy a korábbi adatokat mennyire tartjuk az általunk érintett témában is relevánsnak, vagy éppen helytállónak. Ha olyan kérdést vizsgálunk, amelynek a körülményei régóta változatlanok (ilyen lehet például egy forgalmi közlekedési adat, ha a mérés óta nem volt jelentős átalakítás, új út, forgalmat vonzó vagy taszító változás akár még 3-5 évvel később is), akkor akár nagyobb időtávban is használhatók a korábbi adatok. Ugyanakkor akár 4 héttel korábbi eladási adatok is elveszíthetik az érvényességüket, ha közben a kínálatbanvagy a keresletbenjelentős változás (szűkülés vagy bővülés) állt be.

A fellelt adatok nagyon ritkán illeszthetők pontosan az általunk elemzett helyzetre, de lehetséges számos azonosság. Nem ritka, hogy más országbeli példákat idéz valaki egy projekt sikere vagy kudarca mellett érvelve – ilyenkor a legfontosabb szempont, hogy mérlegeljük, mennyire hasonló az érintett földrajzi terület a mi piacunkhoz képest: itt felmerülhet a fogyasztók pénzügyi lehetőségei, az elérhető népesség vagy éppen a kulturális beállítódás azonossága, vagy különbözősége.

Az adatforrások között kiemelt szerepet tölthetnek be a különféle statisztikai intézmények felületei. Egyes országok, vagy éppen az Eurostat, Világbank, szakmai szervezetek nyilvános felületein számtalan elemzés, tanulmány, adatsor megtalálható a legtöbb témában – érdemes ezeket felkeresni. Az elmúlt 4-6 év új fejleménye, hogy a nagy (és kisebb) tanácsadócégek maguk is készítenek olyan elemzéseket, amelyek ingyenesen is elérhetők.

Egy-egy új piacra való belépéskor ezek mellett érdemes lehet megfontolni elemzések megvásárlását is. Ezek általában olyan árazással készülnek ezek, amelyek olcsóbbak, mint egy saját primer (B2B vagy B2C) kutatás, de gyakran a tartalmuk túl általános, így ezek megszerzése előtt hasznos lehet a pontos tartalomról érdeklődni. Ezen elemzéseknek külön gyűjtő/kereskedő felületeik is vannak, általában egy-egy szakma saját logikája, szabályai szerint.

MEGOSZTÁS

Utoljára szerkesztve: 2020. június 5.

Kérjük, jelezze ha hibát talált!

KAPCSOLÓDÓ DOSSZIÉK

Ha részletesebben is olvasnál erről, úgy itt éred el a Start Up Guide 2020 kiadvány e témával foglalkozó tartalmait.

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal. Hivatalos állásfoglalásért mindig fordulj az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szükséged a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozol, kérjük jelezd nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!