Az internetes vásárláskor a vevő nem mindig azt kapja, amire számít – a különféle áruk néha a legjobb szándék ellenére is máshogy festenek a képernyőn, mint a valóságban. A jogszabályok ezért lehetővé teszik a vevőnek, hogy úgy döntsön, mégsem kéri azt az árut, amit a vásárláskor nem látott a saját szemével. Ez azonban nem minden árura vonatkozik.

Az elállás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felek a vásárlást meg nem történtnek tekintik: visszajár a vételár és vissza kell küldeni a terméket is.

Az elektronikus kereskedelemben a vásárló főszabály szerint az áru átvételét követő 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól. Ez a jog azonban számos termékfajta esetében nem gyakorolható. Ilyenek például a romlandó termékek, a nyilvános árverésen értékesített termékek, az interneten letöltött szoftverek, az újságok, a lezárt csomagolású CD-k, DVD-k, ha a fogyasztó a csomagolást felbontotta, és még számos más olyan áru, amelyek esetében az elállás lehetősége több problémát okozna, mint amit megold.

Ha a fogyasztó el akar állni az elektronikus vásárlástól, akkor a kéthetes határidőn belül ezt jelezni kell a kereskedőnek, és sértetlen állapotban vissza kell küldenie a terméket.

Fontos, hogy a kereskedőnek a vevőt részletesen tájékoztatnia kell az elállás jogáról és lehetőségéről. Ha ezt nem teszi meg, akkor az eredetileg 14 napos elállási határidő egy teljes évvel meghosszabbodik! A tájékoztatásban rögzíteni kell, hogy a fogyasztónak pontosan hol kell jeleznie az elállást és pontosan hova kell visszaküldenie a terméket. Célszerű benne arra is kitérni, hogy kit terhel a visszaküldés költsége.

Bár a kötelező 14 napos elállás lehetőségét a vonatkozó kormányrendelet részletesen szabályozza, egy webáruháznak még mindig nagyon sok eldöntenivalója van abban, hogy pontosan hogyan kívánja lehetővé tenni, hogy a fogyasztók ezzel a jogukkal éljenek, és kíván-e esetleg további, a jogszabályi kötelezettségeken túli lehetőségeket adni nekik (például egy hosszabb elállási határidő biztosításával). Az elállással kapcsolatos eljárásrend és tájékoztatás kidolgozására ezért érdemes külön figyelmet fordítani.