Felhőalapú szolgáltatás esetén a használt szoftver vagy elektronikus információ (kép, zene, szövegfájl vagy bármi más) nem a felhasználó gépén, hanem egy szolgáltató – jelszóval is védett – hardver eszközein érhető el az internet segítségével.

  • Nem kell túlméretezett informatikai kapacitást venni és fenntartani.
  • Használatarányos fizetés a tárhelyért és programokért.
  • Nem idegesítenek a szoftverfrissítések. 
  • A felhő használata biztonsági kérdéseket vet fel, mivel a legtöbb esetben nem tudjuk ellenőrizni, hogy az adott szerver pontosan hol is van.

Még ha nem is tudatos választás alapján, de a legtöbb felhasználó már jelenleg is használ felhőszolgáltatást (pl. a levelezőrendszer, egy online számlázóprogram, vagy az Office 365 formájában.)

A felhő tehát igen tág fogalom, több fajtája létezik, aszerint, hogy a felhasználók hogyan férnek hozzá, vagy milyen szolgáltatást vesznek igénybe rajta keresztül.

A felhő a 2010-es évek eleje óta alapjaiban alakította át az informatikához fűződő viszonyunkat. A felhő ugyanis lehetővé teszi, hogy miközben egy internetre kötött számítógéppel vagy telefonnal bárhonnan elérhetjük és használhatjuk adatainkat, nem kell birtokolnunk azokat a hardver és szoftver eszközöket, amelyekkel dolgozunk, vagy amelyekben az adatainkat tároljuk. Egy PC vagy egy laptop megvételével a fogyasztó szinte biztosan több informatikai kapacitást vásárol, mint amennyire szüksége van. Ha ezzel szemben a felhőben dolgozik, akkor csak azért a kapacitásért fizet, amelyet ténylegesen igénybe vesz.

A világszerte használt nagy felhőalapú tárhely szolgáltatások egy része közvetlenül a gépeken használt operációs rendszerekhez kötődik (pl. a Microsoft OneDrive vagy az Apple iCloud szolgáltatása), de vannak platform független rendszerek is (pl. a Dropbox). Ezek egyrészt kínálnak ingyenes alapszolgáltatásokat is, másrészt a file-ok, dokumentumok fényképek tárolásán túl számos egyéb hasznos szolgáltatást (közös munkafelületek, változáskövetés, okostelefon applikáció) biztosítanak.

Ugyanez a helyzet a szoftverek esetében is. Ha egy cég megvesz egy szoftvert, amit aztán hol használ, hol meg nem, akkor egy összegben fizet valamiért, ami nincs igazán kihasználva. Ha ezzel szemben adatmennyiség, használati idő, vagy bármi más alapján fizeti egy szoftver használatáért, akkor költségeit időben szétteríti, és csak azt fizeti ki, amit tényleg igénybe is vesz. Ezt a – például a weboldalak üzemeltetését is átalakító – egyre terjedő megoldást „Software as a Service-nek” nevezik.

A felhő hozzáférés alapján lehet publikus, privát, vagy ezek kombinációja. A publikus felhőben a szolgáltató a saját eszközállományával (tárhely, hálózat, számítási kapacitás) szolgálja ki ügyfelei szerverigényeit.

A privát felhőben ezzel szemben minden ügyfél maga vesz vagy bérel tárhelyet, és magának, illetve egy cég különböző szervezeti egységeinek nyújt szolgáltatásokat. Ezt általában biztonságosabb megoldásnak tartják, ezért sok cég kombinálja a kettőt: az érzékeny adatokat, információkat, és programokat privát felhőbe helyezik, a kevésbé szenzitíveknek publikus felhőben bérelnek helyet.

MEGOSZTÁS

Utoljára szerkesztve: 2020. június 4.

Kérjük, jelezze ha hibát talált!

Ha részletesebben is olvasnál erről, úgy itt éred el a Start Up Guide 2020 kiadvány e témával foglalkozó tartalmait.

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal. Hivatalos állásfoglalásért mindig fordulj az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szükséged a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozol, kérjük jelezd nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!