Egyre több eszközünk kommunikál az interneten keresztül a hétköznapi életben, az iparban, az egészségügyben, vagy a gazdaság bármely más területén. Szenzorokkal szereljük fel a tárgyainkat és a gépeket, azok eredményeket közölnek velünk vagy szoftvereinkkel, mi pedig ezeken keresztül irányítjuk, vagy vezéreljük a működésüket. Ez az Internet of Things, azaz a dolgok internete.

Lényegében minden tárgyunk és eszközünk arra vár, hogy ellenőrző szenzorokat kapjon, és azok az interneten keresztül kommunikáljanak velünk, vagy egymással. Így ugyanis lehetővé válik, hogy távolról irányítsuk őket, vagy algoritmusok vezéreljék, összehangolják működésüket.

A szenzorokkal felszerelt, interneten adatokat küldeni és fogadni képes tárgyak felhasználási lehetőségei nemcsak a hétköznapi életünket alakítják majd át, de az ipart, a mezőgazdaságot, az egészségügyet és a szolgáltatásokat is. Viselhető eszközök adnak jeleket a szívritmusunkról vagy a vércukorszintünkről, színfelismerő rendszerek alapján több vizet ad a locsológép a gyorsabban kiszáradó területeknek a kukoricaföldön, mozgásérzékelők irányítják a forgalmat a nagyobb csomópontokban, és lézeres mérőműszerek vezetnek autókat.

Az IoT kiemelt felhasználási területe az ipar, ahol lehetővé válik, hogy akár a teljes termékláncban kommunikáljanak egymással az eszközök. Az összeszerelő sort vezérlő gép pontosan tudhatja, hol tartanak a következő 10-100-1000 autóhoz szükséges alkatrészek. Ez alapján megrendeléseket adhat ki újak szállítására, összehangolhatja azok beérkezését a rendeltetési helyükre. A gépek automatizálása és összehangolása a negyedik ipari forradalom lényege, ez az Ipar4.0.

A dolgok internete tehát rengeteg adatot termel majd, többek között ez a kulcs a gépi tanuláshoz (machine learning), de az adatok mit sem érnek, ha nem fogjuk tudni rendesen feldolgozni azokat: erről szól a Big Data forradalma.

Az IoT-nak azonban van egy komoly kockázata is, és ez az internetes biztonság. Minél több eszközünk kommunikál a neten, annál több kapu áll a rosszindulatú behatolók előtt, hogy feltörjék azokat. Az egyszerű felhasználónak ugyanis szinte sosincs pontos képe arról, hogy az adott kaput mennyire erős zár védi, és rá van-e fordítva egyáltalán a kulcs. Éppen ezért magánemberként és vállalkozóként is törekednünk kell arra, hogy ezeket a kockázatokat mérsékeljük, és saját, valamint ügyfeleink adatait és rendszereit biztonságban tudjuk.