Egy adott termék vagy kategória adott időn belül eladható összes áruféleségét nevezzük piacméretnek. Emellett gyakran az adott termék vagy szolgáltatás által elérhető vevők vagy potenciális vevők összességét is piacméretnek hívják.

A piacméret meghatározása az üzleti tervezés és azt ahhoz nélkülözhetetlen piackutatás egyik legfontosabb lépése. Bármilyen szolgáltatás vagy áruféleség gyártása, értékesítése csak akkor lehet tervezhető, ha sikerül hozzá megbecsülni a várható kereslet mennyiségét – illetve a termék sikere is azon mérhető le, hogy mekkora részesedést tud magának megszerezni egy adott piacon. A piaci részesedést (market share vagy share) is nyilvánvalóan a piacméret ismeretében számolható ki.

A piacméret meghatározásához a kulcs a releváns piac (áru- és márkaféleségek) pontos meghatározásán keresztül vezet, ami korántsem annyira egyszerű vagy nyilvánvaló kérdés. Az azonos piachoz tartozás gyakran az egyes gyártók saját meghatározásán (is) múlik, míg más esetekben akár törvényi szabályozás is dönt erről (pl. a vény nélküli és vényköteles gyógyászati termékek esetén). Általános alapelv, hogy azokat a termékeket tekintjük egy piac részének, amelyek egy (1) időben és (2) térben azonos (3) vásárlóközönség számára elérhetők és azonos (4) igényeket elégítenek ki (jellemzően nem nagyon (5) eltérő árakon).

Ebben a definícióban viszont nagyon sok részkérdés van. amit minden piacdefiníciónál akár eltérően is határoznak meg – ez viszont azt is jelenti számunkra, hogy amikor egy piaci részesedésről olvasunk, akkor kritikus pont, hogy értsük a jelentésben mit tekintettek egy piacnak.

A piacméret-kalkulációnak két iránya van.

Az első a már meglévő eladások összesítésével (legyen az az összesítés valós összeadás vagy becslés): itt a legfontosabb kérdés, hogy milyen eladásokat tekintünk egybeszámolandóknak. Jellemző kérdés például, hogy a hazai újautó-eladásokba bele kell-e számítani azon értékesítést, amikor az árkülönbözet miatt a vevő külföldi és nem itthon fog futni az az autó. Amikor az útterhelést becsli valaki, akkor feltehetően jobb. ha ezt nem veszi figyelembe, de ha a szalonok jövedelmezőségét vizsgáljuk, akkor mindenképp kell ezeket az eseteket is számítani.

Hasonló kétség a piacméretnél, hogy milyen földrajzi egységet tekintünk egységes piacnak. A kérdés messze nem elméleti, mert amikor például szakmák ellátottságát (tehát a későbbi képzési irányok tervezését) kalkuláljuk, akkor nagyon nem mindegy, hogy egy megye vagy régió szobafestői közé számítjuk azokat a mestereket, akik máshova járnak dolgozni (mondjuk külföldre vagy másik régióba)? A terület ellátottsága szobafestőkkel akár kifejezetten gyenge is lehet, miközben a statisztikák szerint az adott városban akár százasával is élnek…

A harmadik és jelentős kérdés a piacméret meghatározásakor az egy piacra tartozó termékek köre. Ezt valójában mindenki másképp határozza meg, és ennek olykor jelentős eltérések is lehetnek az eredményei. A palackozott vizek piacán például olykor külön számolják a szénsavas és mentes vizeket, olykor pedig a kiszerelés szerint választják szét ezeket (liter alatti és feletti piac), máskor pedig az ásványvíz-forrásvíz fogalma szerint tesznek különbséget. Ezek az elválasztások és összevonások azért bírnak jelentőséggel, mert akár a méret, akár a piacvezető termék/cég is eltérhet egy-egy meghatározás mentén.

A piacméret másik definíciója a potenciális vevők számosságára utal. Az ilyen elemzések, vizsgálatok alapja általában a lehetséges vagy éppen meglévő vevők azonosítása, számítása, amelyet a különféle tesztek, szimulációk segítségével lehet megtenni.

Ilyen esetben a meglévő termékek fogyasztóit könnyebb azonosítani (pl. „Ön milyen gyakran vásárol írószereket?”), de vannak arra is megoldások, hogy még nem létező termékek várható keresletét azonosítsuk. Nem meglepő módon ebben az értelmezésben a piacméret és a kereslet fogalmait gyakran szinonimaként találjuk elemzésekben, értékelésekben.

MEGOSZTÁS

Utoljára szerkesztve: 2020. június 5.

Kérjük, jelezze ha hibát talált!

KAPCSOLÓDÓ DOSSZIÉK

Ha részletesebben is olvasnál erről, úgy itt éred el a Start Up Guide 2020 kiadvány e témával foglalkozó tartalmait.

Oldalunk célja a tájékoztatás. Minden tartalmat a legnagyobb gondossággal állítottunk össze és rendszeresen ellenőrzünk, az itt szereplő információk azonban nem tekintendők konkrét helyzetekre vonatkozó üzleti, jogi tanácsadásnak, az információk alkalmazásából fakadó bármilyen jogi következményért a kiadó felelősséget nem vállal. Hivatalos állásfoglalásért mindig fordulj az illetékes hivatalhoz, ha tanácsadásra van szükséged a megfelelő szakértőhöz! Ha az oldalunk aktualitását vesztett hibás információval találkozol, kérjük jelezd nekünk: hibabejelentes@startupguide.hu!