Bitcoin

A bitcoin egy blokklánc technológiára épülő kriptovaluta, melyet 2009-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy központi kontroll nélkül, a tranzakciókat transzparensen követhető fizetőeszközt hozzanak létre.

Az ötlet leírása egy misztikus álkarakter, Satoshi Nakamoto nevével jegyzett fehér könyvben jelent meg. Satoshi személyazonossága, így a blockchain és bitcoin feltalálójának személye mindmáig ismeretlen.

A bitcoin ígérete azon túl, hogy egy transzparens, meghamisíthatatlan pénzügyi rendszert hoz létre, az volt, hogy a tranzakciós költségek alacsonyabbá válnak, mint a hagyományos banki ökoszisztémában vagy a kormányzatok által kibocsátott valutákban. 

A hagyományos központi jegybankok által ellenőrzött valutákkal szemben itt – hasonlóan a többi, azóta megszületett kriptovalutához – teljesen decentralizált a rendszer, a tranzakciók validációját az online hálózatban, úgynevezett „bányászatban” résztvevő számítógépek végzik. (A bányászat a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tranzakciós főkönyv és a tranzakciók folyamatos fenntartásához szükséges óriási számítási kapacitást biztosító számítógépek, szerverparkok üzemeltetői bizonyos teljesítményt követően jutnak hozzá jutalomként 1-1 bitcoinhoz.).

A blokklánc technológia révén tehát a bitcoin pénztárcák egyenlege egy publikus főkönyvben van tárolva, melyhez mindenkinek transzparens hozzáférése van, de ettől függetlenül a pénztárcák tulajdonosai névtelenek tudnak maradni. A bitcoinnak nincs fizikai formája és nem áll mögötte bank vagy kormányzat, nincs valódi fedezete.

Eredetileg a bitcoint fizetőeszköznek szánták, de jelenleg sokkal inkább befektetési eszközként funkcionál, „digitális aranyként” hivatkoznak rá sok helyen. Egyre több egyéni és 2020 óta intézményi befektető is vásárolja, főként az infláció elől menekülve.

A bitcoin egyszerűen, mobilalkalmazásokon keresztül vásárolható és adható el. Árfolyama rendkívül volatilis (azaz nagyon nagy kilengésekkel tarkított) a normál deviza- vagy részvénypiacokhoz képest: nem szokatlan a napon belüli akár 30-50 százalékos árfolyammozgás sem. Mindenesetre aki a kezdetekben vett, az eddig nem kifejezetten jól járt: 2015-ben 2-300 dollár körüli áron lehetett 1 BTC-t vásárolni, napjainkra ugyanakkor már több tízezer dollár az árfolyama.

A jelentős árfolyam-emelkedést az algoritmus egy fontos sajátossága is magyarázza: a bitcoinok száma limitált, maximum 21 millió darab létezhet belőle. Mára ebből jelentős darabszám elveszett, emellett egyre többet nagy befektetők, „bálnák” vásárolnak fel és tartanak meg. Az utolsó bitcoint – szintén az algoritmusból következően – elvben 2140-ben fogják kibányászni, amennyiben igaz marad az a követett gyakorlat, hogy a bányászatért járó jutalmak gyakorisága négyévente megfeleződik. 

Mindez persze a jövő, a jelenben annyi biztos, hogy a bitcoinba való befektetés – épp az óriási mozgásokat produkáló árfolyam okán – őrületes kockázatokkal terhelt. Ez azonban csupán az egyik ok, amiért sok kritika éri a bitcoint és társait. 

A másik, hogy ez a pénzrendszer sokkal környezetszennyezőbb, mint a hagyományos. A bányászathoz ugyanis nagy teljesítményű számítógépeket, videokártyákat használnak világszerte, óriási energiaigénnyel. Csak a bitcoin energiaigénye ma a föld teljes energiafogyasztásának több mint fél százalékát teszi ki.