Önéletrajz / CV

Az önéletrajz a végzettséget, szakmai tapasztalatokat és kompetenciákat összefoglaló rövid, áttekinthető formában megszerkesztett első információs csomag, amit egy jelölttel kapcsolatban megismer a cég.

Amikor egy-egy cég a csapatát építi, sokszor fordul régi ismerősökhöz, volt kollégákhoz, barátokhoz, hogy megtalálja a jövendő munkatársát, de egész biztosan hamar elérkezik ahhoz pillanathoz, amikor nincs (jó) ötlet, ki is láthatná el a feladatokat. 

Ilyenkor elkezdődik a toborzás folyamata: a HR a munkakörökből kiindulva követelményprofilokat állít össze, és ennek alapján meghirdeti a különböző hirdetési felületeken vagy egyéb csatornákon a keresett pozíciót.  A jelentkezők első szűrését a beérkező önéletrajzok alapján kezdik el, akár az ezzel megbízott fejvadászok, akár maga a hirdető cég végzi a kiválasztást. 

A legtöbb hirdetésre általában sok önéletrajz érkezik, ezért érdemes megtanulni jól CV-t olvasni, hogy gyorsan és jó döntést lehessen hozni arról, hogy folytatják-e az ismerkedést tovább is. (Ugyanígy persze mindenkinek érdemes megtanulni jól CV-t írni is, mert ha egyszer ő ül az asztal másik oldalán, akkor az ugyanilyen fontos lesz.)

Általánosan és széles körben ismert különféle CV-szerkesztési formák vannak jelen a munkaerőpiacon, de néhány mindenütt megjelenik:

Személyi adatok, amelyben a pontos születési dátumot nem kötelező feltüntetni, a családi állapot megjelölése is választható opció, és még a lakhelyet illetően is elég mondjuk a kerület megjelölése. Ezeket az adatokat később, ha komolyra fordul a dolog, természetesen lehet pontosítani, de egy első CV-nél ne vegyük zokon, ha nem jelennek meg.

A végzettségekkel kapcsolatban a legmagasabb szintű és időben az utolsó diplomával/oklevéllel kezdődik, a megelőző iskolai pályafutást már középiskoláig sem kell elvinni, kivéve, ha az a szakmát adó végzettséggel az adott pozícióval kapcsolatban fontos információ. A különféle tanfolyamokat és tréningeket, nyelvtudást és egyéb ismereteket a CV végén szokás feltüntetni. Sajnos sok életrajz bukik el az első szűrőn azzal, hogy túl hosszan sorolja az első oldalon a képzéseket, ugyanis óhatatlan felmerül az elbírálóban az a kérdés, hogy mikor is dolgozott az, aki mindig iskolában ült. 

A tapasztalatokat időrendben visszafelé haladva szokás feltüntetni, a cég, a pozíció és a feladatok rövid leírásával. Itt is kerülendő a túlzottan részletekbe menő felsorolás, ennek megbeszélésére van alkalom akkor, amikor akár telefonon, akár online interjún, akár személyesen folytatódnak a megbeszélések. 

A CV-t olvasó szakember elsősorban a pályafutás ívét és irányát akarja megérteni az anyagból, első körben felesleges adatokkal nem tud mit kezdeni. Minden munkahelynél, lépésnél viszont szükséges a megértéshez az adott feladat dimenzióinak rövid megjelenítése, például így: „8 fős üzemeltetési csapat vezetője voltam egy 300 munkaállomással dolgozó biztosító társaság IT területén”.

A munkatapasztalatok felsorolása után is fontos információk következnek, itt szokott az önéletrajz kitérni az egyéb képességekre, készségekre, végzettségekre, nyelvtudásra. A kiválasztási döntéseket erősen befolyásolhatja, ha egy szükséges, modern, a cég számára is előrelépést jelentő tudást tud behozni valaki a közös szellemi vagyonba.

A pályázók legtöbbször tudják, hogy ha röviden is, de érdemes az érdeklődést és motivációkat is feltüntetni a CV-ben, illetve a bátrabbak körülbelüli bérigényt is megjelölnek. Ez utóbbit nem szabad rossz néven venni, hiszen jó tudni, hogy az igények mennyire illeszthetők be a cég javadalmazási rendszerébe.

Formai dolognak tűnik, de sok információt ad a CV gazdájáról az, hogy az önéletrajz mennyire igényesen, helyesírási hibáktól mentesen, röviden és áttekinthetően van megszerkesztve. Kreatív szakmákban, technológiai területen nem csak elfogadható, de akár pluszt is jelenthet a szokványostól eltérő, szép, ötletes, egyedi kivitelezés, grafikai vagy technikai megoldás az önéletrajz kivitelezésénél. Sokan döntenek az önéletrajzon szereplő fotó alapján, sokszor az a tapasztalat, hogy ez akár pozitív, akár negatív irányban torzíthatja a megítélést, így nem érdemes csak erre alapozni.