Csőd / Csődeljárás / Csődvédelem

Egy cégnek nem feltétlenül kell megszűnnie, ha fizetésképtelenné válik. Egy csődeljárásban ideiglenes védelmet kaphat a hitelezőivel szemben, így megállapodhat velük az adósságai átütemezéséről és a működését is átszervezheti. A csődbe került cég tehát valójában nem „becsődöl”, hanem lélegzetvételnyi időhöz jut és ideális esetben megújul.

Annak, hogy egy cég nem tudja kifizetni a számláit, sokféle oka lehet. Van, amikor a cég működése fenntarthatatlan és az egyetlen logikusan kínálkozó lehetőség a megszüntetése: ilyenkor kezdődik el a felszámolás (szemben a végelszámolással, ami egy olyan cég működésének a rendezett lezárása, melynek nincsenek tartozásai).

Előfordulnak viszont olyan helyzetek, amikor a fizetésképtelenség oka átmeneti és kiküszöbölhető, és a cég is tovább működhet – feltéve, hogy egy rövid időre türelmet kap a környezetétől, hitelezőitől. Ilyenkor van értelme a csődvédelemnek, amely alatt a társaság helyreállíthatja a fizetőképességét és újjászervezheti magát.

A csődvédelmet a fizetésképtelen cég kérheti és a bíróság rendeli el. Ezzel a cég ideiglenes haladékot kap a fizetési kötelezettségei alól. Ezalatt az idő alatt végrehajtásnak sincs helye vele szemben. Nem vonatkozik viszont ez a fizetési moratórium a munkabérekre, az áfára és a közműszámlákra sem. Ezeket egy csődvédelem alatt álló vállalkozásnak is rendesen fizetnie kell. A csődvédelem nem húzható a végtelenségig: legfeljebb 120 napig tarthat, hacsak a bíróság legfeljebb egy évig külön meg nem hosszabbítja – ehhez azonban már a hitelezők többségének egyetértésére is szükség van. 

A fizetési haladéknak az a célja, hogy a cég vagyonát megőrizze – a hitelezők számára. Az a cégvezető, aki a csődvédelmet arra próbálja kihasználni, hogy „kimenekítse” a cégvagyont a hitelezők elől, bűncselekményt követ el. Hogy ne történhessen ilyesmi, arról külön vagyonfelügyelő is gondoskodik, akit a csődeljárás tartamára a bíróság nevez ki a céghez. A csőd idején a cég kifizetéseihez és ügyleteihez a vagyonfelügyelő jóváhagyására is szükség van. 

Azt, hogy egy társaság csődeljárás alatt áll, a nevében is jelezni kell („cs. a.” – „csődeljárás alatt” jelöléssel). Ha ezt a toldatot látjuk egy cég elnevezésében, az egyértelműen a működés súlyos zavarára utal. Ilyenkor nagyon alaposan gondoljuk meg, hogy tényleg kívánunk-e üzleti kapcsolatot létesíteni vele.

A fizetési haladék alatt a csődbe jutott cég megpróbál megegyezni a hitelezőivel az adósságai átütemezéséről. A csődegyezségre vonatkozó javaslatot a cégnek kell záros határidőn belül letennie a hitelezői elé! A csődegyezségről folytatott tárgyalások az eljárás legfontosabb részét jelentik.

A fizetési haladékkal és a csődegyezséggel a bajba került cég lehetőséget kap arra, hogy talpra álljon. Ha viszont a céget a csődvédelem ideje alatt tett lépésekkel sem lehetett megmenteni, akkor a csődeljárás felszámolásba fordul át. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a csőd általában tényleg a felszámolás előszobája a vállalkozások számára, és csak nagyon kevés olyan akad közöttük, amelyik egy csőd után is képes lenne a rendes működésre.

Csődvédelemhez egyébként nem csak cégek, de hasonló elvek mentén magánszemélyek is folyamodhatnak.