Hírlevél

A felhasználókkal, ügyfelekkel, érdeklődőkkel való digitális kapcsolattartás több évtizedes múltra visszatekintő, ám máig a leghatékonyabbak közé tartozó eszköze az e-mailben kiküldött hírlevél.

Hírleveleket küldenek a hírportálok, a webáruházak, az alapítványok, a pártok, mindenféle márkák és szolgáltatók – egyszóval mindenki, aki él és mozog az interneten: ez napjaink egyik gyakori tartalommarketing-eszköze.

Hogy miért? A tömeges mailküldést kínáló MailChimp adatai szerint a hírlevelek átlagos megnyitási aránya 20% fölött van – vagyis minden ötödik hírlevél hasznosul, ami kiválónak számít. A hírlevelek 2,62%-a esetében kattintanak rá a felhasználók legalább egy, a mailben elhelyezett linkre. Ez az adat nem tűnik lenyűgözőnek – egészen addig, amíg össze nem hasonlítjuk azzal, hogy az internetes display hirdetések átkattintási aránya az ezzel foglalkozó szakértők szerint 0,05%, és még a kiemelkedően hatékony keresőoldali Google-hirdetéseké sem sokkal magasabb a hírleveles linkekénél (3,17%). 

A hírlevél ráadásul a techóriások – Facebook, Google, YouTube – uralta online térben a tartalom- vagy kereskedelmi szolgáltatók és felhasználóik, vásárlóik közti kapcsolattartás azon ritka eszközei közé tartozik, ahol az összekötésért nem veszik le a maguk részesedését az egyébként kiváló szolgáltatásokat nyújtó globális platformok.

Az átlagok természetesen vadul eltérő számokat takarnak az egyes hírlevelekre vonatkozóan. Aki naponta háromszor küld ki a közönsége számára irreleváns tartalmakat felvonultató, de legalább óriási képeket tartalmazó, viszont csúf hírleveleket, sok jóra természetesen nem számíthat. A hasznos és hatékony hírlevél-üzemeltetés tízparancsolata itt következik:

1. Csak aktívan feliratkozott, az adatvédelmi (GDPR) előírásoknak megfelelően regisztrált felhasználóknak érdemes hírlevelet küldeni! Aki nem iratkozott fel egy hírlevélre, szinte biztosan csak ideges lesz, ha mégis megkapja.

2. A felhasználók igényeihez igazítsuk hírlevelünk gyakoriságát! Lehet, hogy mi mindennap újra izgalomba jövünk cégünk tavaszi árleszállításától, de a feliratkozottakat elég lesz ritkábban – és akkor is változatosan – emlékeztetni rá. Különben nagyon hamar leiratkozottak lesznek belőlük.

3. A felhasználók fejével gondolkodjunk a tartalom összeállításánál is! Ha a hírlevelünk tele van unalmas töltelékkel, elveszítjük a közönséget.

4. Az e-mail tárgyán nagyon sok múlik! A legtöbb levelezőkliensben csak a levél tárgyát, esetleg annak is csak az első szavait látja a felhasználó, aki sokszor ezen az alapon dönti majd el, hogy megnyitja-e a hírlevelet. A tárgy (subject) legyen figyelemfelkeltő, változatos, de ne legyen becsapós!

5. Szegmentáljunk! Nem mindenkire, de sok mindenkire vonatkozik: nem minden feliratkozónkat fogják pontosan ugyanazok a dolgok megmozgatni. Már a feliratkozásnál lehetőséget adhatunk a válogatásra, de a gépi tanulást is bevethetjük, hogy az egyes felhasználók korábbi átkattintásai alapján alakítsuk a nekik küldött későbbi hírleveleket.

6. Gondoljunk a technológiára! Címzettjeink többsége okostelefonon fogja megnyitni a levelet – igazítsuk ehhez a képek és más grafikai elemek méretét.

7. Ne adjunk esélyt a spamszűrőknek! Tegyük egyértelművé, hogy nem a vakvilágba hajigált, kéretlen küldeményről van szó. Ne küldjünk hírlevelet korábban már feketelistára került szerverről, IP-címről. Ne legyenek a levelünkben gyanús kódok, linkek.

8. Legyen lábléc! A levél végén egyértelműen szerepeljen, hogy ki és miért küldte a hírlevelet – és az is, hogyan lehet leiratkozni róla. A felhasználók értékelik, ha nem akarják kényszeríteni őket semmire.

9. Teszteljünk! Próbálkozzunk és elemezzünk a fentiek minden elemét illetően: milyen típusú tárgy jön be a közönségnek, mire harapnak a spamszűrők, milyen küldési gyakoriságnál lesz a legjobb a megnyitási arány, és így tovább.

10. Építsünk közönséget! Népszerűsítsük a hírlevelet, legyen nyereményjáték, exkluzív tartalom, csak innen elérhető kedvezmény. Legyen világos, egyértelmű, hogy mit kínál a hírlevél, és azt teljesítse is minden alkalommal!