Társasági szerződés / Alapító okirat

A társasági szerződés a társas vállalkozásokat létrehozó okirat. Ez egyebek mellett rögzíti a cég nevét, tevékenységét, létrehozásának célját, a tagok nevét és vagyoni hozzájárulását. Mivel ezek elég fontos, későbbi vitákat megelőző dolgok, ezért egyáltalán nem mindegy, mi kerül be a szövegbe.

A gazdasági társaságokat, így például a cégeket társasági szerződés révén létesítik, a cégalapítás egyik legfontosabb aktusa a társasági szerződés megalkotása és elfogadása. Így jön létre a bt. a kft., a részvénytársaság egy kicsit más dolog, ott alapszabály hozza létre a társaságot.

A társaságok, mint a nevük is mutatja, az esetek túlnyomó többségében kettő vagy több ember szövetségét jelentik valamely gazdasági tevékenységre. Számukra egy olyan szerződést kell kidolgozni, amely nem csak a jogszabályoknak felel meg, hanem amelyet aztán minden szerződő örömmel alá is ír, és később sincs vita ebből. Vagyis a társasági szerződés megalkotásakor szerencsés, ha teljes egyetértés van annak tartalmát illetően. 

A társasági szerződés aláírásával egy új jogalany, egy jogi személyiség jön létre, ez a cég. Mindennek azért van jelentősége, mert ha a barátunkkal összeállunk és csináltunk egy céget és az egyikünk beletesz egy laptopot, a másik meg beletesz egy esztergagépet, akkor az onnantól már nem az egyiké vagy a másiké, hanem a cég vagyona. A cég révén megkeresett pénz is a cég pénze, a cégből kivenni pedig csak szigorú szabályok, és főleg adózás mellett szabad. Vagyis az nem megy, hogy egy tulaj akármikor kivehet a kasszából, ez ugyanis sikkasztás.

Ezért sem mindegy, hogy mi kerül be a társasági szerződésbe, amely különben egy sor dolgot szabályoz. A cég létrejöttének célját, például azt, hogy profitot akarunk termelni, vagy nonprofit vállalkozásba kezdünk. A tevékenységi kört, amely lehet külszíni bányászat vagy vendéglátás, és még ezer más dolog. Egy cégbe sok tevékenységi kört is fel lehet venni bizonyos szabályok szerint persze. Ezenfelül még egy csomó dolog itt dől el, például, hogy hol van a cég székhelye, mi lesz a vállalkozás neve, hogy ki lesz a vezető tisztségviselő, aki az ügyeket viszi. 

Az egyik legfontosabb dolog, amit a társasági szerződésben rögzíteni kell, hogy pontosan kik a tagjai és milyen vagyoni vagy nem vagyoni hozzájárulással, milyen arányban hozták létre a céget. Van, aki pénzzel száll be, van, aki a laptopját vagy az esztergagépet hozza (azaz apportot biztosít), valaki a szaktudását adja hozzá. Van, aki a cég többségét magáénak tudhatja, van, aki csak pár százalékos kisebbségi tulajdonos. 

Ezek a kérdések általában azt is eldöntik, hogy a stratégiai kérdésekben kinek mekkora szava legyen, és hogy ki mennyiben részesüljön az osztalékból. Ettől el lehet térni, előfordulhat, hogy egy a pénzét beleadó többségi tulajdonos a stratégiai döntéseket a szakértelemmel jobban álló kisebbségi tulajdonosra bízza, és ezt rögzítik is, de a tipikus az, hogy aki többet tesz bele, az általában nagyobb beleszólást is akar a dolgokba. 

A társasági szerződésnek ezeken felül egy csomó törvényi előírásnak, formai elemnek meg kell felelnie, és csak akkor lesz érvényes, ha ügyvéd vagy közjegyző foglalja azt magán- vagy közokiratba.